Ciursas Zsolt István, Farkas Gabriella, Für Balázs, Kovács Lóránt, Molnár Nóra

 

Ciursas Zsolt István

Játék a kertben: kőcserép, félporcelán, fa, moha, fű; 2 x 41 x 41 x 12 cm
A lakótelep, a városi környezet és a természet kapcsolata folyamatosan változik. Alapgondolatom szerint a természet és a mesterségesen létrehozott elemek kapcsolata kiegyensúlyozott, ugyanakkor ellentétek is egyben. Az egyensúly, a természet és a mesterséges elemek között állandó ingadozásban van, a folyamatos városalakítás és modernizáció miatt. Ezt szeretném egy egyszerű malomjátékkal demonstrálni. A játék célja, hogy a játékos az ellenfél bábuit a tábláról levegye, vagy beszorítsa. A végkifejlet nem a játéktól, hanem a játékosoktól függ. A játékban a két fajta/színű bábuk a mesterséges és természetbeli elemeket szimbolizálják.

 

Farkas Gabriella

Fénytérkép: papírporcelán, 130 x 42,5 cm
A lakótelepeken a lakóházak tömbként egyfajta sémára épülnek. Felosztásilag vagy fekvésileg eltérhetnek egymástól. Ebben a környezetben elveszhet az ember egyénisége, de a lakások berendezését mindenki a saját maga stílusa illetve a kihasználtság alapján rendezheti és teheti egyedivé. Így két ugyanolyan lakást nemigen találunk.
Munkámban egy olyan téri dekorációként funkcionáló tárgyat szerettem volna létrehozni, amely a tér alapterületét nem foglalja tehát egy a szabad falon helyezkedik el. Célom volt, hogy a tárgyamnak a funkciója ne csak nappal vagy este kerüljön előtérbe hanem a nap bármely szakába. Így nappal kép vagy puszta dekorációs elemként, este pedig lámpaként funkcionál.

 

Für Balázs

E világon, ha ütsz tanyát: kőcserép, raku, installáció

„E világon ha ütsz tanyát,
hétszer szűljön meg az anyád!
Egyszer szűljön égő házban,
egyszer jeges áradásban,
egyszer bolondok házában,
egyszer hajló, szép búzában,
egyszer kongó kolostorban,
egyszer disznók közt az ólban.
Fölsír a hat, de mire mégy?
A hetedik te magad légy!”
/József Attila: A hetedik-részlet, 1932/

 

Kovács Lóránt

Gyilkosság a lakótelepen: porcelán, installáció
A lakótelepi környezetben élők mindennapjait átszövő szerepek, szereprendszerek, viszonyok, alá- és fölérendelt helyzetek mind meghatározzák a társadalom tagjainak együttélését. A társadalom szegényebb rétege próbál kitörni az elnyomottságból, próbálja megoldani a mindennapi konfliktusokat teremtő helyzeteket. Amikor az ilyen társadalmi helyzetben élők, akármennyire is próbálkoznak kitörni az elnyomottságból mégsem sikerül nekik, sűrűn öngyilkosságot követnek el, vagy a társadalom más tagjaival szemben tanúsított agresszióval próbálnak utat találni a kijutáshoz, ezáltal megnő a bűnözési ráta egyes lakónegyedekben, élőközösségekben.
Az előző iskolámban belügyi rendészeti szakon végeztem, így kisebb nagyobb betekintést nyertem a lakótelepeken való életmódba, konfliktusokba, elnyomásokba.
A munkám térben, plasztikusan ábrázolja a társadalmi rétegek elnyomását, alá és fölé rendeltségét. A töltényhüvely mint jel, szimbolizálja az emberek életének ürességét, akár az egyetlen kiútként megjelenő lehetőséget, a másokkal szemben tanúsított agressziót, a problémamegoldás képtelenségét.

 

Molnár Nóra

Emlékképek: szitázott kőcserép, fa
A lakótelepeken több társadalmi réteg, több korcsoport él egymással, a generációk hatással vannak egymásra, fiatalok, gyerekek, öregek, szülők.
Köztem és a nagymamám közt bensőséges kapcsolat alakult ki a hosszú évek során. Szerettem volna ábrázolni a két generáció közötti viszonyt. Célom az volt, hogy a képekkel a közös emlékeinket, élményeinket és a kettőnk közti érzelmeket jelenítsem meg. Az ember egy részét, a kezet jelenítettem meg. A mozdulatok, tárgyak, gesztusok az emlékek kifejezése miatt.