Furó Bernadett, Illyés Orsolya, Miski Zoltán, Salamon Edina, Sós Erik, Szabó Ernő

 

Furó Bernadett

A látható láthatatlan: félporcelán
A vizsgamunkám egy hetvenkilenc csempéből álló fali dekor. Az ember-ember közötti kommunikáción belül a vakírást választottam témául. Egy-egy csempén egy-egy braille betű jelenik meg. Egy idézetet jelenítettem meg ezekből a betűkből.
“Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben és, hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.”

 

Illyés Orsolya

Da Vinci program 1-3.: félporcelán
A modern korban egyre inkább a gépek töltik ki mindennapjainkat, rajtuk keresztül kommunikálunk másokkal. De vajon hogyan? Mikor valakivel email-ben esetleg facebook-on beszélget az ember, az üzenet hogy jut el a partnerhez? Mi az a csatorna, ami ezt közvetíti? Nos, ez a csatorna az összes elektronikus eszköz legalapvetőbb nyelvezete, a bináris vagy más néven kettes számrendszer.
Minden ezen a nyelven fut keresztül a világon, lassan már a különféle konvertáló programokat nélkülözve is ismerni fogjuk kombinációjuk jelentését. Ezért is ezt választottam alapgondolatnak a vizsgamunkámhoz ezt a nyelvet, ami körülvesz minket.
Mindezt Leonardo da Vinci mester alkotásain keresztül mutatom be, és egy parafrázissal jómagamról is; akinek a nevéhez fűződik a Leonardo program, mely fontos szerepet játszott a információs és kommunikációs technológiák meghonosításában az oktatásban.

 

Miski Zoltán

Hang-tér: félporcelán
Vizsgamunkám témájaként a zenei kommunikációt választottam. A zene egy különálló nyelvnek tekinthető: a dallam, a szöveg, a ritmus, és a többi alkotóelem olyan komplex rendszert alkot, melynek ismerete alapján kimondható, hogy az alapvető muzikalitás -még ha a zenei ízlés különbözhet is- éppúgy mint a beszéd, minden ember vele született képessége, és a kommunikáció szerves része. A hangok tisztaságát szimbolizálva egyszerű és letisztult formákat alkalmaztam a szélcsengő megalkotásakor, ezzel is hangsúlyozva a zeneiség fontosságát a külső esztétikai élmény mellett, illetve előtérbe helyezve a csend szerepét a zenében. Az alakzatok Szvet Tamás munkáinak ismerete, illetve azok ihletése alapján- a lebegés jegyében lettek elhelyezve.

 

Salamon Edina

Keserédes: félporcelán
A vers gyönyörködtet. E mondatot alapul véve kezdtem hozzá a vizsgamunkámhoz. Az egyik kedvencemet, Radnóti Miklós Keserédes című versét véstem rá az egyik legalapvetőbb mértani formára, a kockára; összesen 13 darabra. Azért egy verset választottam, mert a versek elgondolkodtatnak, kicsit bezárnak a belső világunkba. Éppúgy zárnak be, mint ahogy a kocka zárja magába a teret.

Keserédes
A felleg zsákja pattan,
víz csurran és riadtan,
óriási hangya fut.

Villámok tőre surran,
dörgés gurul le túlnan,
s máris kékbe hull.

Záporfelleg öccse,
földönfutó ködöcske,
a sárban hentereg.

Napfény lehellget rája,
megég apró ruhája,
s pucéran füstölög.

Földreázott fényes,
levél alatt szemérmes,
szamóca bújdosik.

Gödörbe gyűlve néhol,
kis tócsa bugyborékol,
s tudja meddig él.

Ki tudja meddig élek,
lebbenj csak könnyű ének,
vidám lehelletem.
/Radnóti Miklós, 1936./

 

Sós Erik

Torzulás: félporcelán
Választásom azért esett a telefonra, mert én ezt a tárgyat tartom a legelterjedtebb kommunikációs eszköznek, és egy ilyen régebbi típus formavilága talán legközismertebb. Azonban a telefon használatakor csak egyetlen érzékünkre a hallásra tudunk támaszkodni, ezért az üzenet módosulhat az elmaradt mimikák és gesztusok miatt. A telefonok torzulásaival, a kommunikáció torzulását szeretném bemutatni.

 

Szabó Ernő

Kávéskészlet és Reggeliző készlet: félporcelán
A keramikus képzés vizsgamunka feladatai közül a gépi kommunikáció, és az az által kínált lehetőségeket helyeztem előtérbe így először a dekor kapcsán kezdtem el gondolkodni. A vonalkódot, mint vizuális információhordozó grafikai elemet választottam. Ezzel párhuzamosan egy kávés és reggeliző készlet tervezését kezdtem el, az előző félévben készített kávéskészletem alapján.
A vizsgamunkám formavilágát a ma divatját élő retro érzés határozza meg, mely a 60-as évekbe röpít vissza a feszes, kúpos formáival; a készlet karakterét pedig a csészén, a kiöntőn és a tejkiöntőn alkalmazott fül adja meg.